Kedvező járulékszabályozás vonatkozik a tagokra

Közérdekű nyugdíjas szövetkezetet 2017. július 1. napjától lehet alapítani. A nyugdíjas szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet, tehát ilyet semmilyen szervezet nem alapíthat, abban nem lehet tag. A szövetkezet tagjainak legalább kilencven százaléka olyan természetes személynek kell lennie, aki öregségi nyugdíjban (vagy átmeneti bányászjáradékban) részesül, továbbá a tagoknak személyes közreműködést kell vállalnia, de ez igen rugalmas formában megtehető.

A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell arról, hogy

  • a nyugdíjas szövetkezet tagjává kíván válni,
  • öregségi nyugdíjban (átmeneti bányászjáradékban) részesül-e,
  • az alapszabályban foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
  • a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni,
  • vállalja a nyugdíjas szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést, és
  • vállalja a nyugdíjas szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését.

Miután a törvény nem határozza ezt meg, a vagyoni hozzájárulás lehet jelképes összeg, például 100 forint is.

A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a nyugdíjas szövetkezettel. A nyugdíjas szövetkezet tagját megillető ellentételezés arányos kell, hogy legyen a természetes személy tag személyes közreműködésének mértékével. A nyugdíjas szövetkezet tagja a személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében is teljesítheti. Ezt nevezi a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szöv.tv) III. Fejezet 5. alcím („Közérdekű nyugdíjas szövetkezet”) 29. §-a külső szolgáltatásnak.

Felmerült, hogy egy olyan nő, aki ugyan a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de a 40 évi jogosultsági idejére tekintettel már öregségi teljes nyugdíjban részesül, lehet-e nyugdíjas tagja ilyen nyugdíjas szövetkezetnek, járna-e valamilyen előnnyel, ha jelenleg munkaviszonyban folytatott tevékenységét a jövőben nyugdíjas szövetkezeti tagként látja el. Kérdésként vetődött fel az is, hogy a nyugdíjas szövetkezeti tagként elért jövedelme hogyan viselkedne a korhatárt be nem töltött nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlát (éves keretösszeg) viszonylatában.

Az Szöv tv. hivatkozott szabálya arról szól, hogy a tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia kell – többek között – arról, hogy öregségi nyugdíjban részesül-e. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerint öregségi nyugdíj kétféle lehet:

  1. az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor megállapíthat öregségi teljes és öregségi résznyugdíj (az előbbihez legalább 20 év szolgálati idő szükséges, az utóbbihoz elegendő 15 év),
  2. illetve még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt annak a nőnek az öregségi teljes nyugdíja, aki rendelkezik azzal a bizonyos 40 év jogosultsági idővel.

Ez a kérdés fontos abból a szempontból, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az a tagja, aki öregségi nyugdíjban részesül, nem minősül biztosítottnak.

Mint láttuk, a nyugdíjas szövetkezetnek lehet olyan tagja is, aki öregségi nyugdíjban (átmeneti bányászjáradékban) nem részesül (legfeljebb azonban csak 10 százalékban). Ezek a nem nyugdíjas tagok bizony biztosítottak, a pénzbeli járandóságaik után fizetniük is kell a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot (ez utóbbi 1,5 százalékot nem kell azonban megfizetnie annak, aki a Tny. szerinti reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte). Az öregségi nyugdíjban részesülő tagok esetében – mivel nem biztosítottak – ilyen járulékok nincsenek.

Fontos az is, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet azon tagjai után, akik öregségi nyugdíjban (átmeneti bányászjáradékban) részesülnek, nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, míg az ilyen nyugdíjban nem részesülők után igen. Például, ha valaki egy nyugdíjas szövetkezet tagjaként ugyanazt a jövedelmet megkapja, mint korábban munkaviszonyában, akkor máris jól jár, mert meg tudja tartani a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék összegét, ezzel önmagában 14 százalékkal több lesz a fizetsége. [Megjegyezzük, hogy egy nyugdíjas munkaviszonyban álló személynél nem merül fel a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék, ezért csak 14 százalékos a „megtakarítás”].

A munkaviszonyról nyugdíjas szövetkezeti tagságra váltással összefüggésben fontosak lehetnek az Szöv tv. alábbi szabályai is!

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban részesülő tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja teljesíti személyes közreműködését, és amelyre a Polgári törvénykönyv megbízásra vonatkozó, valamint a Munka törvénykönyve az Szöv. törvényben meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg. Ez a minimálbérről, garantált bérminimumról szóló kormányrendelet!

Az említett megállapodásnak tartalmaznia kell:

  1. a tag által vállalt feladatok körét,
  2. a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint
  3. a nyugdíjas szövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a nyugdíjas szövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

  • a szolgáltatás fogadójának személyében,
  • a teljesítendő konkrét feladatban,
  • a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
  • a feladat teljesítésének helyében, valamint
  • a feladat teljesítésének időtartamában.

[Szöv tv. 29. §.]

Még egy másik előnye is lehet annak, hogy a nyugdíjkorhatárt még be nem töltő, de a 40 évi jogosultsági időre tekintettel már öregségi nyugdíjban részesülő nő a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagságot válassza munkaviszony helyett. A Tny. 83/B. §-a szerint, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő nő a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Ez a szabály a közérdekű nyugdíjas szövetkezet olyan tagjára, aki a korhatárt még nem töltötte be, de a 40 év jogosultsági időre alapozottan már öregségi nyugdíjban részesül, nem alkalmazható! A Tny. idézett szabálya biztosítással járó jogviszonyt említ, az öregségi nyugdíjban részesülő nyugdíjas szövetkezeti tag azonban nem biztosított. Lásd: Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontját is. Másrészt a fizetendő nyugdíjjárulék alapjának kell meghaladnia a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet olyan tagja, aki öregségi nyugdíjban részesül, nem fizet nyugdíjjárulékot, így a nyugdíjjáruléknak alapja sincsen! Vagyis ilyen esetben a szövetkeznél elért jövedelem nem számítható be az éves keretösszegbe, emiatt a nyugdíj folyósításának szünetelése szóba se jöhet.

Forrás: https://5percado.hu/kozerdeku-nyugdijas-szovetkezet-jarulek-terhei/